Siroki Vár - Sirok

Siroki Vár bemutatása

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.

A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.

Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.

Állandó kiállítás:
Az egykori istálló rekonstruált épületében kapott helyet a helytörténeti kiállítás. A kiállítás egy török idők mindennapjait bemutató filmmel és egy érintőképernyős számítógépen futó, a török várrendszert és ennek mai, tényleges maradványait bemutató honlappal együtt nem a magyar végvári vitézek, hanem az 1596 és 1686 között itt élő oszmán várkatonaság mindennapjait idézi.

A kiállítás régészeti leletei az egri Dobó István Vármúzeumból érkeztek. A kiállítási épület földszintjén a 16-17 századi leletek (bögre, kályhaszem, főzőedény töredékek és török kávézási és dohányzási szokásokhoz kapcsolható tárgyak (porcelán csészetöredékek és pipák) kaptak helyet. A galérián a korábbi évszázadok leletanyaga (érmek Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, I. Miksa magyar király, és Zsigmond lengyel király korából, nyílhegy és kopjatöredék, puskagolyók, sarkantyú illetve kályhacsempe töredékek, csontlemezek, 22 csontból készült napórák, feszítőzabla stb. ) tekinthetők meg.

A földszinten három enteriőr mutatja be a török kor mindennapjait egy konyha, egy lakóhelyiség és egy hadi felszerelésekkel berendezett térrész megjelenítésével.